2015.05.01.-03. Alsó-hegyi barangolás
BESZÁMOLÓ, ÖSSZEFOGLALÓ
Esemény: Alsó-hegyi barangolás
Helyszín, időpont: 2015. május 1-3.
Esemény jellege: Barlangtúra, felszíni túra, oktatás, barlangfotózás
Az esemény célja: A Gömör-Tornai karszton fekvő Alsó-hegy zsombolyainak bejárása, fényképezése és általános jóllevés.
Résztvevő PFBKE tagok: Borzsák Kamilla, Borzsák Sára, Dizseri Barnabás, Egri Csaba, Egri Illés, Egri László, Egri Mátyás, Egri Vince, Gordos Erik, Kiss Borbála, Váczi Ábel.
Résztvevő külsős személyek: Farkas Andrea, Kálmán Domokos.
Összefoglaló:
„Elfogyott a pezsgő,
pakolnak a romák,
hamus a terítő,
mindjárt zár… a világ!”
(Ferenczi György és a Rackajam: Rackák menni Amerika/Elfogyott a pezsgő
„2015. május elsejétől harmadikáig a Gömör-Tornai karszton fekvő Alsó-hegyen voltunk a Papp Ferenc Barlangkutató Egyesülettel fotózás, túrázás, „vizsgázás” és jóllevés céljából. A túra jól sikerült, a társaság remek volt, várunk szeretettel legközelebb is mindenkit!” :
Nagyjából ezekkel a szavakkal búcsúztathatta volna a Föld nevű golyóbist az az illető, aki a májusi hétvégén szemerkélő esőben feltápászkodott volna a Szabó-pallagi erdészház melletti kis tűzrakóhelyhez, azért, hogy csatlakozzon a nihil és a kiüresedés Blaha Lujza terisztikus, világvégeváró csoportjához, a Ferences Pappok kicsiny csapatához. Hiszen: „Májusi eső aranyat ér.” szokták volt mondani a szokták: ehhez képest csak rákezdett az eső, mikor péntek este végre kiszabadulva a nagyvárosi szmog fogságából tüzet gyújtottunk volna a hegyen. Arany persze sehol… Petőfi szintúgy…
De ne rohanjunk ennyire előre, hiszen a tábortűz meggyújtásáig nekünk még keresztül kellett verekednünk magunkat egy egész nemzeti parknyi jegypénztárosnénin, arról nem is beszélve, hogy a Baradla bejárata előtt május elsejei játékok voltak kiállítva, ami Andi és Domó számára komoly konkurenciát jelentett a barlangjárással szemben. Az alábbi írásom ennek a három napnak vázlatos eseményit foglalja össze: akinek van füle az olvasáshoz, fogadja szeretettel.
Május elsején, pénteken kora hajnali indulást kitűzve találkoztunk már hét órakor az Izápy Victor Hugo utcában, rövid cuccolás és kocsi/utas elosztás és már indultunk is. Kötél megvan, nittek bent, már csak az engedélyt kell felvennünk a Baradla jegypénztárában. M-á-r c-s-a-k ? ? ? Mégis miért gondoltam azt, hogy ez olyan egyszerűen fog menni, nem tudom, DE! tanulság, hogy ha biztos akarsz lenni a dolgodban, akkor ahhoz, hogy tutilegyenkulcsod, engedélyed, pénzparipádfegyvered egy hétvégén, ahhoz most már a nagyjából egy hónapos átfutási időt érdemes átkalibrálni másfél hónaposra, illetve a mielőtt-felmegyünk-a-hegyre-felvesszük-az-engedélyt című projektet megoldani egy héttel előbb valamely helyi erő segítségével… á, mindegy! Hiszen végül megoldottuk, de a jegyyeladó hölggyel nagyjából így kell elképzelni a beszélgetést.
- Jó napot kívánok, a Papp Ferenc Csoporttól érkeztem, az Alsó-hegy nagyzsombolyainak bejárásához kiállított engedélyeket szeretném felvenni.
- Vass Imre, Kossuth, Baradla?
- Nem… kezit csókolom, ne tessék itt tréfálni nekem… haha… Az Almási, a Szabó-kötőjelkispé-pallagi-kötőjel-zsomboly és a Vecsembükki-aknabarlangokról van szó.
- Hát, olyan itt nincs.
-Jaj, kezit csókolom, maga olyan vicces, ne tréfáljon már velem annyit, haha… Szóval?
- Nem, nem tréfálok: tényleg nincs itt olyan.
- De, hát hogyhogy nincs?
-Azt én nem tudom, de nincsen.
-Ó… Lacc! Gyere már ide egy kicsit! A hölgy azt mondja, hogy nincs letéve náluk engedély a részünkre.
Mire Lacc:
- Kezit csókolom! Mi az Egri Csabával érkeztünk fotózni a Papp Ferenc Egyesülettől…
- Értem. Melyik barlangokról lenne szó?
És tulajdonképpen már a kezünkben is volt a Rejtek és a Meteor kulcsa, plusz az engedély és egy jókívánság: „Sikeres barlangtúrát!”…
Nu, este: fölcaplatunk a hegyre, én zsombolyvadászatra indulok Mátyással, Illéssel és Vincével (Játék, Fenyves, Szabó-pallagi és még egy), így a többiek nevében az est további barlangtúráiról nem tudok beszámolni, a lényeg, hogy mire mindenki visszaérkezett, már vidáman pattogott a tűz és mosolyogva csepegett az eső.
Szombat.
Szombaton délelőtt a Baradla jegypénztáránál tett ígéretünkhöz híven a csapat egy része fotós túrára indult a Meteor barlangba, melynek eredménye nem egy, nem két ismételten jól sikerült kép… a Boriról! :D Erről a rövid öt-hat órás kín, gyötrelem és szenvedésről most nem áll módomban pár sorban beszámolni, mindenesetre azért annyit érdemes megemlíteni, hogy ahhoz is össze kellett szednünk magunkat, hogy egyáltalán leérjünk a Titánok csarnokába az után a sokkoló látvány után, mely a barlang bejáratánál fogadott minket. Körülbelül húsz fiatal, idős, férfi, nő és gyerek készült éppen lemenni egy szál túravezetővel a barlangba előttünk és a túravezető éppen ott tartott mondandójában: „És mindig felváltott lábbal közlekedjetek a létrán!”
Hát… biztos én vagyok túlságosan konzervatív, de szerintem a létrázás megtanulásának nem feltétlenül legelőnyösebb terepe a Meteor-barlang… Mindenesetre megkértük őket, hogy ha lehetséges, engedjék meg, hogy előttük menjünk le, mert mi igyekszünk gyorsan leérni. Ez úton is köszönjük még egyszer a türelmüket és reméljük ők is jól érezték végül magukat a túrán…
Délután pedig a három fiú kedvében járva a Fenyves-zsomboly feneketlen fenekére néztünk Andi néni segítségével. A többiekről ismét csak híresztelések útján tudok pár szót szólni remélve, hogy az ő beszámolójuk is majd olvasható lesz: Kamilla és Domó reggel a Szabó-pallagi-zsombolynál voltak, Erik és Lacc pedig valahol máshol barlangásztak: hogy meglegyen a létszám mondjuk azt hát, hogy ők is.
Este pedig:
„De ha már úgy is bezár:
Gyorsan kérjünk egy utolsót,
Kinézek az ajtón: megy lefelé a Hold!”
(Ferenczi György és a Rackajam: Rackák menni Amerika/Elfogyott a pezsgő)
Vasárnap délelőttre már csak a „barlangok kiszerelése és összepakolás/lemenetel a hegyről” maradt, amit nekem sikerült már délután három óra környékén abszolválnom, ugyanis egy főnek a csoportból a Gubacsnál volt helye az autókban a hazafelé vezető útra. Ám a többiek is előbb-utóbb megoldották ezt a feladatot, így összességében azt hiszem egy jó hétvégét, színes programokkal teli barlangászkodást hagytunk magunk mögött Alsó-hegyen.
Végül én szeretném megköszönni a túrát mindazoknak, akik részt vettek rajta. Arkas, Able, Bori, Domó, Egri család, Erik, Kamilla Lacc! Jó volt veletek! Túraszervezőként az ember ilyenkor mindig eggyel kevésbé tudja kipihenni magát egy hétvégén, amikor az ő vállát nyomja az, hogy de-mi-legyen-holnap, viszont ha ez jól sikerül, akkor az „Találtunk még pezsgőt, megállnak a romák, hegedűtok nyitva, v e l e n y i t a v i l á g ! ”
Na, jó… most már mindenki menjen és hallgassa meg ezt a zenét!
Dizseri Barnabás
Képek: Az alábbi barlangi képeket Egri Csaba készítette a Meteor-barlangban.
Erik Andi és Bori
Kamilla
