2015.03.27-29. - Barlangkutatás, Divaca, Szlovénia
BESZÁMOLÓ, ÖSSZEFOGLALÓ
Esemény: Barlangászat A Karszton…
A szlovén karszt két barlangjának bejárása és továbbkutatása
Helyszín, időpont: Divača, Szlovénia, 2015. március 27-29.
Esemény jellege: Felszíni túra + barlangtúra, bontás, valamint fotózás Egri Csabával.
Az esemény célja: Felszíni túra + barlangtúra, bontás, valamint fotózás Egri Csabával.
Viccet félretéve: a cseh barlangászok készülőfélben levő Kacna-
kötetének fotódokumentációja, a Podjunska-jama továbbbontása,
a Kacna-barlang továbbkutatása.
Résztvevő PFBKE tagok:
Dr. Bogsch Mihály, Dizseri Barnabás, Egri Csaba, Füzy Zoly, Gordos Erik, Izápy Viktor, Kiss Borbála Mária, Markó Gábor (Főfő túrvez.), Szabó Böb, Tarczi Zsófia.
Résztvevő külsős személyek:
Hegyi Zoltán, Juhász Péter.
Összefoglaló: 2015. március 26-án, csütörtökön este kocsiba pattantunk páran (’kocsiba pattantunk’ jelentése: körülbelül két órás kataklizmát követően bepasszírozódtunk egy 23 éves Volvóba), hogy elinduljunk és nyakára hágjunk a híres-hírhedt Kacna-barlangnak és a közelében található Podjunska-barlangnak.
Én a társaság azon részéhez tartoztam, akik a pénteki nap folyamán kerültek le a Podjunská-ba (továbbiakban szlovénosan rövidítve Pdjnska-ként említem), majd a szombati nap folyamán az Egri Csaba által szervezett kéjhömböldében vettek részt. Így a társaság reciprok verziójának (vagyis a péntek: Kacna, szombat is Kacna, vasárnap pedig Pdjnksa) túraleírásáért egy másik beszámolót kell felütnie a nyájas Olvasónak.
2015. március 26., csütörtök
Körülbelül hat és fél órás crossover zötykölődés után érkeztünk meg a Divaca település közelében található Divaska-barlang bejárata melletti turista/barlangász pihenőhelyhez… ehhez semmi többet nem szeretnék hozzáfűzni, csupán: élmény a köbön egy zirka 300 méter hosszúságú vertikális szakasz leküzdéséhez elegendő kötélmennyiséggel, közös cuccal egy kocsiba bepasszírozódni még három túratárssal, melyből az egyik a sofőr, tehát: az ő ölében nincsen semmi… must try it!
Egy szó, mint száz: éjjel fél egy, autó: fék, emberek dülöngélnek ki különböző halmazállapotokban a kocsiból, és sátort állítanak néma csendben s teljes letargiában, egy óra lesz, mire bedőlnek az előzetesen felállított kócerájba, és reggelig nem tudnak magukról.
2015. március 27., péntek
Pénteken reggel aztán, emberi arcot öltve magukra ezek a troglodita lények, elhatározzák, hogy a csapat egyik fele a Pdjnska barlangot célozza meg, másik fele Kacna-baalangot veszi közelebbről szemügyre. Így kerültünk egy kipufogó-dob leszakítás és egy fél órás – háromnegyed órás „keressük a helyi barlangászklub helyiségének ajtajába illő kulcsot, mert odabent van az, ami nekünk kell a bontáshoz, és e valami nélkül egy tapodtat nem mozdulunk” – csapatépítő játék után, körülbelül délután egy óra környékén a Pdjnskához.
Elképzelhető, hogy az emberek ekkorra már mijjen állapotban leledzenek: a lét és nem-lét kérdése talán az, mely ekkor az alapvető közhangulatra jellemző. Nem lenne hát különösebb csoda, ha mindenfajta erre irányuló kérés nélkül ilyenkor meglett férfiemberek fakadnának sírva: mikor kiszállva az autóból érzékelik, hogy még az a mesztecs-es* eső is képes mindezeken felül még esni.
Na, ezek után legyél Te a beszerelő ember: garantált a lincs-hangulat…
Így élünk a PF-ben.
Körülbelül 4 óra van, mire leérünk, főzünk, és kidühöngjük magunkat a beszerelő ember kretén-mivoltán, azaz rajtam.
Fél 5 – 5 óra: a bontás tényleges megkezdése: agyagpakolás (és ez nem egy wellness program), sárleszívás, majd vízleszívás, aztán rövid, átmeneti építő-bontó tevékenység, majd ismét sár- és vízleszívás végül egy kis agyagpakolás.
Eredmény: körülbelül 20 vödörnyi agyag feljebb depózása, mérhetetlen mennyiségű düh és nevetés felszínre bukkanása, végül elkeseredettség és nihil.
Így érkezett el az este: vissza a táborhoz, ahová érkezésünk után pár perccel beállít a harmadik autónyi ember is otthonról, közös beszélgetés, lefekvés és alvás.
2015. március. 28., szombat
Két féle ember létezik a világon (nyilván többféle ember is létezik, de ez most kit érdekel). Az egyik, aki hallott már Egri Csaba fotóiról, a másik, aki még nem hallott Egri Csaba fotóiról. Ez utóbbit kutatja többek között a Spirit és az Opportunity, továbbá egy Rosetta nevezetű űrszonda is. Van továbbá egy igen elvadult ága a humanoidoknak, akik szívesen ácsorognak végig egy körülbelül 12 órás fotós túrát azért, hogy egy ember a csapatból félig önelégült vigyorral bámuljon a félhomályban két kamera LCD-kijelzőjére (LÁSD: Kép 2.), hogy aztán nem sokkal később bejelentse: „Jó… jó lesz… csináljunk még egyet!” Nos, emiatt a pillanatok miatt alakult ki a vallásos költészetnek egy újabb alműfaja: a ’néma fohász a fotós édesanyjához’. Nagyjából ez történt déltől éjfélig a Kacna-barlang Kálvária nevű termében, illetve a Szép-ágban, ahol Hegyi Zolival, Kiss Borbálával, Bogsch Mihwkkal és Csabával szívtuk egymás vérét, és az őzét. Fotókat ugyanakkor még nem közölhetek: ősi szkíta kifejezéssel élve ezek ugyanis under construction, azaz hevenyészett magyar fordításban feldolgozás alatt vannak. Megjegyzendő azonban, hogy ezen fotók rendszeresen kerülnek vetítésre különböző barlangász-eseményeken, úgymint az őszi Szakmai Napok, Felfedezők napja (két éve rendszeresen májusban a Millenárison) illetve esetenként bárhol a nagyvilágban.
A kiérkezést követően a táborban az elhagyhatatlan tábortűz látványa fogadott szívet és embert melengető módon. Itt került elfogyasztásra a nemhéjában, de nemisvízben főtt krumplikolbászpaprikahagyma címzetű típusos barlangász-eledel, illetve az a pár üveg bor, melybe M. Gábor, született Markó Gábor nem fútt még elegendő hamut a szájával.
Harmadnap
2015. március 29-én, vasárnap reggel aztán a késő esti lefekvéshez képest meglehetőst korán ébredt a társaság, érthető, hiszen mára maradt a Pdjnska-barlang kiszerelésének a feladata, a kötélmosás, valamint pár kiváltságos ember számára még Rakov Skocjan megtekintése is.
Végül pár szóban hadd köszönjem meg a túraszervező – túravezetőnek Markó Gábornak az emlékezetes hétvégét. „Ez a túra nem jöhetett volna létre…”, Köszönjük Gábor! Thank you, thank you, very very artistic!
Én ezennel búcsúzom, Dizseri Barnabás voltam, köszönöm mindenkinek a figyelmet, akik elolvasták,
Üdv Mindenkinek, barlangra le!
Budapest, 2015. április 9.
Gipsz, Barnoid, didgeridoo
